Magyarország egy közepes méretű, struktúrálisan, politikailag és intézményileg nyitott gazdaság Közép-Európában, az Európai Unió szabadpiacának tagja. Ahogy a közép-kelet-európai országok nagy részében, úgy Magyarországon is erőteljes piaci liberalizáció ment végbe a 90-es évek elején, a rendszerváltás után. Az ország 1995 óta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), 1996 óta a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és 2004 óta az EU tagja.
2006-ban "megszorítás nélküli reformcsomagjának" köszönhetően újraválasztott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezette kormánynak hatalmas deficitet kellett lefaragnia. Több mint 10%-ról kellett volna 3% alá csökkenteni az államháztartási hiányt 2008-ra.
A megszorító intézkedések hatására a magyar gazdaság 2007-ben lelassult, de 2008 második felére ismét 3% körüli fejlődést mutattunk fel. A külföldi tőkebeáramlás már nem a könnyűiparba érkezett, hanem a jövedelmezőbb, és nagyobb exportbevételt generáló gépjárműiparba, megújuló energiaforrások területére, prémium szintű vendéglátásba és információs technológiába.
A Lehmann Brothers csődje után az Állampapír Kezelő Központ (ÁKK) nem tudta megújítani a lejáró tartozásokat, a kötvénykibocsátás befagyott, így 2008 október 27-én egy 25 milliárd dolláros hitelmegállapodást kötött az állam a Nemzetközi Valutaalappal (IMF, International Monetary Fund) és az EU-val, hogy helyreállítsák az állam fizetőképességét és a befektetők bizalmát.
A válság kiszámíthatatlansága miatt a bankok visszafogták a hitelezést, ami a befektetések csökkenését eredményezte. Ez a fogyasztás visszaeséséhez vezetett, ami aztán munkahelyek megszűnését, majd további fogyasztáscsökkenést generált. Bár az infláció nem nőtt, a reálbérek csökkentek. Ezek eredményeként 2009-ben az ország GDP-je több mint 7%-kal csökkent, ami a legrosszabb eredménynek számít a nehézipar 1992-93-as bedőlése óta. Így az ekkor már Bajnai Gordon által vezetett kormány további állami kiadáscsökkentésre, adóemelésre kényszerült, még nehezebbé téve az emberek életét.
A válság hatására megurgrott az Euró, és különösen a Svájci Frank árfolyama a Forinthoz képest, ami tízezrek jelzáloghitelének növelte meg a törlesztőrészletét. Sokan el is vesztették lakásukat emiatt. Bár az elmúlt hetekben ismét erősödni tudott a Forint, több elemző szerint a magyar gazdaságnak szüksége van a gyenge Forintra, hogy az exportra termelő vállalatok többlet forráshoz jussanak, ezáltal tőkét "importálnak" az országba. Az idén megválasztott Orbán VIktor kormányfőnek is ez lehetett a célja, hogy gyengítsék a Forintot a gazdaság talpraállítása érdekében. De ezelőtt inkább a devizahiteleseket kellene megsegíteni, hogy legalább a hazai fizetőeszközre tudják váltani tartozásaikat. Ehhez továbbra is alacsonyan kéne tartani a banki kamatokat, és egy erősebb árfolyamra lenne szükség. További tervek között szerepel az egykulcsos adó bevezetése, a családi adókedvezmény, és az adózás egyszerűsítése. E mellett vissza kéne szorítani a feketemunkát, és több pénzt fektetni a jövő generációk képzésébe. Az eurózónához való csatlakozás dátumát ha végre meg merné jelölni a kormány, az növelné a nemzetközi befektetők bizalmát Magyarország iránt, ami csökkentené az állampapír hozamokat is, így hosszabb távon olcsóbban finanszírozhatná újra magát a kormány.
Ha fenntartjuk a szigorú fiskális és hatékonyabbá tennénk a monetáris politikát, és be tudjuk vezetni ezeket a reformokat, akkor jó eséllyel megkezdhetjük a felzárkózást a régió fejlettebb országaihoz, úgy mint a Cseh Köztársasághoz, vagy Szlovéniához.
Kovácsházi György
Gold Forex Trading
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése